A kisgyermekek finommotoros fejlődése

Kedden délelőtt a Pilisi Baba-mama körben beszélgettünk a finommotorika kisgyermekkori fejlődéséről, amely ugyan kevésbé tárgyalt, hisz a nagymozgások megjelenése látványosabb,. A finommotorika alapja a nyúlás, fogás és elengedés.

 

A finommotorika fejlődése

A finommotorika fejlődése már magzati korban elkezdődik, de számunkra, anyák számára a születés utáni időszak a meghatározó. 2-3 hónapos csöppégnél még kiváltható a kapaszkodási reflex. a 8. héttől viszont egyre többször nyitva tartja a kezét. A 3. hónaptól a baba már játszik néhány percig a kezébe adott tárggyal. Leépül a kapaszkodási reflex. A 4. hónapban megjelenik az aktív utánnyúlás. Magára húzza a kendőt, a csörgőt rázogatja. Precíz hüvelykujj- mutatóujj oppozícióval felvesz apró tárgyat. A felnőttek cselekvéseinek elemeit már utánozzák. A tárgyakat nem főfogalomként értik, hanem csak az adott bögre alkalmas inni, és az adott tányérból lehet enni. A valódi tárgyi cselekvés a beszéd elsajátításával fejlődik. 16 hetesen a kezek néha összeérnek. 5 hónaposan már két kézzel nyúl a tárgyakhoz, játszik velük, szájához emeli.  A fogásnak, megragadásnak, eldobás folyamatának köszönhetően megkezdődik az exploratív téri tájékozódás. Fél évesen a lábát fogja, a kézben tartott tárgyat eldobja. Egy hónap múlva már megtartja a tárgyat. A ceruzát is megragadja, lengeti, mint más tárgyakat. 7 hónaposan a tárgyakat kézváltással fogja. Lassan megjelenik az erőfogás a hüvelykujj aktivitásával.  8. hónaptól precíziós fogást alkalmaz a baba kis tárgyak megfogására. Ez képezi majd az alapját a tapintásnak. Ülő helyzetben a babának már nincs szüksége a kezére támaszként, így felszabadulva használni tudja azokat. 10 hónaposan már odaad tárgyakat, nem ejti el túl korán. 11 hónaposan bepakol vagy bedobál tárgyakat tárolóba. 1 éves kor körül leépül a tárgyak szájba vétele.  Lassanként labdát gurít a baba.

15 hónapos baba két kockát egymásra tud helyezni játék közben. 18 hónaposan tornyot épít a baba. Lassanként labdát rúg, a cipőjét kifűzi. A korszakot a réveteg vonalkás firka, határozatlan vonalas firka jellemzi, mely megindul, akár erős nyomot hagyva. 20-24 hónap között továbbra is marokra fogja a ceruzát, és az egész vállövét használja a rajzoláshoz. A mutatóujj aktivizálódásának köszönhetően változatos cikk-cakk formákat alkot. 24-26 hónapos kor között három radiális ujjal fog. Ez nagy mozgásfejlődés, ezért a firka korszak fejlődése lassul. 26-54 hónap között sokszor a ceruzát közel fogja a hegyéhez a biztonságérzete miatt. Egyre bonyolultabb formákat alkot. Az ősi írásjelek és mandala megjelenése nem tudatos. A későbbi nap alak előfutára.

Firka korszak

1-3 éves korban a firka korszak jellemző, amikor a gyermeket a mozgás öröme jellemzi (funkcióöröm). “A kéz vezérli a szemet.” A gyermek motivációja a nyom hagyása az alkotás, ezért elsődlegességet élvez a forma a színhez képest.  A korszakok: 8-20 hónap között: 1) papír megmunkálása (tépés, szúrás), 2) véletlen nyomhagyás ismétlése (pont vonal), 3) lengővonalas firka (vonalgombolyag a mely kiszalad a lapról), 4) alapformák megjelenése (kör majd szögletes formák).

Az első emberfigurák 2,5 – 3 évesen, majd 3-4 évesen a fejláb ember formájában jelennek meg.

Anyai lehetőségek

A gyermek számára változatos anyag megmunkálás és ceruza használatának  rendszeres biztosítása. Pozitív megerősítéssel a gyermek alkotási (funkcióöröm) élményének megerősítése. A későbbi korszakokban is a felnőtt tökéletesség igényén túllépve a nem tökéletes örömteli elfogadása. A saját gyermekek kapcsán is igen tudatosan kellett örülnöm a lehetetlen kinézetű alkotásoknak, hogy a most 7 éves gyermektől egy komoly papírhajtogatás montázst kapjak ajándékba. A gyermekek tőlünk tanulnak, de nem csak a tudatosan átadott ismeretek révén, hanem a mi példáinkon keresztül. Ha valóban örülünk az alkotásnak, és esetleg együtt munkálkodunk vele, úgy ő is örömteli alkotóvá válik.