Pihentél már játszótér padján apróságodat figyelve és a környező szülők beszélgetéseit hallgatva?
Sokszor az anyukák gyermekeikről egymással, bár mégis egymás mellett elbeszélő formában értékelik gyermeküket. Leginkább az égető kérdések, bizonytalanságot jelentő kérdések, mint például mikor kezdett enni, mit eszik, mikor állt fel, mikor indult el, hova jár fejlesztésre, miért sír állandóan, mikor jön a foga, ha jön a foga, akkor nem sír- e, átalussza-e az éjszakát… Ismerős?
Sokszor voltam hasonló helyzetben. A beszélgetések végén többször úgy éreztem, hogy nem egymást segítettük, hanem minden résztvevő a maga kérdésével foglalkozva, nem is választ keresett hanem megerősítést, megnyugtatást, hogy jó anya. Miért van ez?
Az édesanyák hasonlóan működnek, mint bármelyik másik ember. Vagyis az általános pszichológia segítségünkre lehet, hogy anyai szerepünkben megtaláljuk magunkat.
A fiókos komód határai
A megszokott felfogás szerint gyermekünk megszületésével szerepeink bővülnek nem pedig átalakulnak. Ismerős, hogy mi egyszerre vagyunk vonzó nők, kívánatos társak, aktív kenyérkeresők és meghittséget árasztó anyák? Egy a bibi. Nem érdemes bedőlni a média által nyújtott látványnak! Ez nem megy! Ideig óráig igen, de később valamelyik szerepünkben bakizunk.
Megőrjít a gyermek, vagy tükröt tart

Együtt – külön alvás
Az alvás a megnyugvás pillanata, az agy pihenésének időszaka. Az anyák számára is az alvás központi kérdés babák és kisgyermekek nevelése során. Sok altatási forma létezik, melyek jók lehetnek figyelembe véve a gyermek és az anya igényeit.
Kaotikus rend takarításhoz
Gyermeknevelés egyik nagy kihívása a lakás rendben tartása. A káosz akkor kezdődik, amikor úgy érezzük, kicsúszik az irányítás a kezünkből. Ez pedig igen gyakran megtörténhet.
Amikor rendet rakunk a gyermeknek éppen szét kell dobálnia a játékait.
A múltkor azon kaptam magam, hogy az elkezdett takarítás a gyermek követésébe torkollott, amint rohanok utána, és a leszedett tárgyakat teszem a helyükre.