A kisgyermekek finommotoros fejlődése

Kedden délelőtt a Pilisi Baba-mama körben beszélgettünk a finommotorika kisgyermekkori fejlődéséről, amely ugyan kevésbé tárgyalt, hisz a nagymozgások megjelenése látványosabb,. A finommotorika alapja a nyúlás, fogás és elengedés.

 

A finommotorika fejlődése

A finommotorika fejlődése már magzati korban elkezdődik, de számunkra, anyák számára a születés utáni időszak a meghatározó. 2-3 hónapos csöppégnél még kiváltható a kapaszkodási reflex. a 8. héttől viszont egyre többször nyitva tartja a kezét. A 3. hónaptól a baba már játszik néhány percig a kezébe adott tárggyal. Leépül a kapaszkodási reflex. A 4. hónapban megjelenik az aktív utánnyúlás. Magára húzza a kendőt, a csörgőt rázogatja. Precíz hüvelykujj- mutatóujj oppozícióval felvesz apró tárgyat. A felnőttek cselekvéseinek elemeit már utánozzák. A tárgyakat nem főfogalomként értik, hanem csak az adott bögre alkalmas inni, és az adott tányérból lehet enni. A valódi tárgyi cselekvés a beszéd elsajátításával fejlődik. 16 hetesen a kezek néha összeérnek. 5 hónaposan már két kézzel nyúl a tárgyakhoz, játszik velük, szájához emeli.  A fogásnak, megragadásnak, eldobás folyamatának köszönhetően megkezdődik az exploratív téri tájékozódás. Fél évesen a lábát fogja, a kézben tartott tárgyat eldobja. Egy hónap múlva már megtartja a tárgyat. A ceruzát is megragadja, lengeti, mint más tárgyakat. 7 hónaposan a tárgyakat kézváltással fogja. Lassan megjelenik az erőfogás a hüvelykujj aktivitásával.  8. hónaptól precíziós fogást alkalmaz a baba kis tárgyak megfogására. Ez képezi majd az alapját a tapintásnak. Ülő helyzetben a babának már nincs szüksége a kezére támaszként, így felszabadulva használni tudja azokat. 10 hónaposan már odaad tárgyakat, nem ejti el túl korán. 11 hónaposan bepakol vagy bedobál tárgyakat tárolóba. 1 éves kor körül leépül a tárgyak szájba vétele.  Lassanként labdát gurít a baba.

15 hónapos baba két kockát egymásra tud helyezni játék közben. 18 hónaposan tornyot épít a baba. Lassanként labdát rúg, a cipőjét kifűzi. A korszakot a réveteg vonalkás firka, határozatlan vonalas firka jellemzi, mely megindul, akár erős nyomot hagyva. 20-24 hónap között továbbra is marokra fogja a ceruzát, és az egész vállövét használja a rajzoláshoz. A mutatóujj aktivizálódásának köszönhetően változatos cikk-cakk formákat alkot. 24-26 hónapos kor között három radiális ujjal fog. Ez nagy mozgásfejlődés, ezért a firka korszak fejlődése lassul. 26-54 hónap között sokszor a ceruzát közel fogja a hegyéhez a biztonságérzete miatt. Egyre bonyolultabb formákat alkot. Az ősi írásjelek és mandala megjelenése nem tudatos. A későbbi nap alak előfutára.

Firka korszak

1-3 éves korban a firka korszak jellemző, amikor a gyermeket a mozgás öröme jellemzi (funkcióöröm). „A kéz vezérli a szemet.” A gyermek motivációja a nyom hagyása az alkotás, ezért elsődlegességet élvez a forma a színhez képest.  A korszakok: 8-20 hónap között: 1) papír megmunkálása (tépés, szúrás), 2) véletlen nyomhagyás ismétlése (pont vonal), 3) lengővonalas firka (vonalgombolyag a mely kiszalad a lapról), 4) alapformák megjelenése (kör majd szögletes formák).

Az első emberfigurák 2,5 – 3 évesen, majd 3-4 évesen a fejláb ember formájában jelennek meg.

Anyai lehetőségek

A gyermek számára változatos anyag megmunkálás és ceruza használatának  rendszeres biztosítása. Pozitív megerősítéssel a gyermek alkotási (funkcióöröm) élményének megerősítése. A későbbi korszakokban is a felnőtt tökéletesség igényén túllépve a nem tökéletes örömteli elfogadása. A saját gyermekek kapcsán is igen tudatosan kellett örülnöm a lehetetlen kinézetű alkotásoknak, hogy a most 7 éves gyermektől egy komoly papírhajtogatás montázst kapjak ajándékba. A gyermekek tőlünk tanulnak, de nem csak a tudatosan átadott ismeretek révén, hanem a mi példáinkon keresztül. Ha valóban örülünk az alkotásnak, és esetleg együtt munkálkodunk vele, úgy ő is örömteli alkotóvá válik.

Az egyediség átlagos

Az átlagoshoz tartozni öröm, hisz akkor az ember a tömeggel haladhat. A tömeg azonosságot, összetartozást, erőt jelent. Az átlagos, olyan biztonságos.
Az anyák számára, így számomra is fontos szempont gyermekem átlagos fejlődése, így folyamatosan figyelem, mikor kúszik, ül, mászik, áll fel, jár, adja-e a megfelelő hangokat a megfelelő időben. Az átlagos fejlődésről szakirodalomban, szakemberektől és más édesanyáktól szerzünk általában információt.
Nos, néha egyik sem megfelelő, mert van, hogy az egyediséggel nem számolunk. Néha a gyermekünk túl későn, túl hamar csinál valamit, de miért is? Mert zseni vagy mert elmaradott? Vagy csak azért mert egyedi, nem az átlaghoz igazodik. Néha későn fordul át, néha a mászás megkésik, és semmi gond nem történik.
Van, hogy valóban fejlesztő segítségre van szükség a gyermekünknek. Hogyan döntsük el, vajon egyedi a gyermek vagy valóban a normától való jelentős eltérés problémát sejtet?

  • Vegyük figyelembe a gyermek már megismert ritmusát
  • Mérjük fel saját aggódásunk mértékét
  • Amennyiben mindkét előző kérdés aggasztó, kérjük ki szakember tanácsát
  • Egyszerű fejlesztő játékokat beiktatva a napirendbe támogathatjuk gyermekünket a szakember útbaigazítása alapján

Nézzük meg az egyediségről informálódásunk 3 Sz forrásait:

Szakirodalom
Még a szakirodalom elolvasása előtt érdemes meggyőződni a forrás hitelességéről. Az Interneten például rengeteg fals hírrel, információval pánikot élhetünk át. Még kedves barátunk, a google sem tudja szűrni, melyek valóban hiteles ismeretek. A szakirodalmak sokszor eltérő adatot adnak meg azonos területre, mivel más- más szakterület szempontjából elemzik.

Szakember
A szakirodalomhoz hasonlóan érdemes referenciát keresni, nehogy kuruzslóval találjuk szembe magunkat. Amennyiben meggyőződtünk, hogy hiteles személy, még mindig kérdés, hogy nem köteleződött-e el egy módszer iránt, érdemesebb komplex megoldásokban gondolkodni, hisz gyermekünk egyes mozgáskiesése nem csak a mozgásra hat a későbbiekben, hanem más kognitív területekre is. A szakember feladata ezeknek a kapcsolatoknak a feltárása és egyesített támogatása. Például egyik logopédus barátnőm nem csak a hangok kialakításával dolgozik, hanem különböző terápiákkal, azok elemeivel, mert a beszédfejlődés fontos része a mozgás. Olyan szakembert érdemes keresni, aki komplex módszerekkel dolgozik, folyamatosan fejleszti magát.

Szülők
Magunk ellen szólva mi vagyunk sokszor magunk és társaink ellensége, mert az enyém már ezt tudja, meg ezt tudja példák a többiekben pánikot kelt, hogy valami nincs rendben a gyermekükkel. A másik gond, hogy gyakran félinformációkat adunk át egymásnak. Például az anyai közösségben fejlesztő módszerekről folyt a megbeszélés, aminek a végére már mindenki vinni akarta a gyermekét. Nem olcsó program olyan gyermekeknek, akiknek nincs rá valóban szüksége. Mindemellett mi vagyunk egymás legjobb támogatói is, így a „hályogkovács” biztos tudásával mégiscsak szükség van ránk. 🙂

Nos, sikerült teljesen összezavarni?
Ne hagyd magad! Tudod, magad és gyermeked te ismered a legjobban.
Ha segítségre van szükséged, tedd meg a lépést. Inkább kétszer, minthogy egyszer gond legyen.