A családi idill képe oszlani látszik… Vagy mégse! A Kormány határozata alapján “2020. március 16. napjától az iskolákban a nevelés-oktatás tantermen kívüli, digitális munkarendben kerül megszervezésre”. Ez annyit jelent a kezdeti egész napos online tanítás elképzelése és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság ellenére, hogy a tanár feladata kiadni a munkát, ellenőrizni, és az otthon tanulás folyamatát támogatni. Nos ezt csak vázlatosan lehetett előre elképzelni. Emiatt eleve úgy álltam hozzá, hogy több nap lesz, mire feláll egy rendszer. Viszont arra szükség van, hogy mindenki tudja, mikor mit csinál.
Tegnap elkezdődött. Először is lustálkodás mentesen. Párom már 7-kor ébredt, hogy a home office-ra a gépnél legyen. 2 gyerkőccel napirendet írtunk tudva, hogy az iskolásnak tanulni, az óvodásnak fejlődni kell. Beírtuk a napirendben, hogy mit kell és mit szeretnénk, majd időtartamot is rendeltünk hozzá csökkentve az estébe csúszást.
A reggeli rögtön gyümölcsturmix volt, hogy legyen energiánk. Ha látom előre az egész napos programot, nagyobb adaggal csináltam volna. A reggeli rutin után a nagyobb gyermekkel feladat füzetet csináltattam, amíg home office dolgoztam. Több összezördülés után, mert mindketten máshogy képzeltük, megalkotta a füzetet a javaslataimat beépítve a saját terveibe. Ismét tanultam, hogy engedjek, hisz nem csak az én ötletem, tapasztalatom lehet jó. Ez a megtapasztalás olyan, mint a folyó. Mindig belelépek. A füzetben található naptárban kell vezetni az online érkező feladatokat, majd azokat pipáljuk, ha kész. Alsó tagozatos tanuló lévén maradtam a kézműves alkotásnál és az írás gyakorlásánál. Felső tagozaton ez digitális formában is mehet akár online naptárban.
Megjöttek a tanárnőnktől a feladatok. A könnyebb kézműves tavaszi dekorációs feladattal kezdtünk, mert ebbe az óvodást is bevonhattam egy általam előrajzolt tavaszi kép színezésére. A gyerekeket hasonló, a saját szintjüknek megfelelő feladatba bevonva felszabadul idő. Ennek az előzménye, hogy hétvégén mindig van tanulás, és olyankor a kicsinek kézműveskédnie kell. Erre a rutinra lehetett építeni. Így kaptam 1 órát, hogy home office dolgozzak. Ahol két munkahelyről jöttek az eligazító levelek, feladatok.
Megcsúsztunk fél órával a napirendhez képest. Gyorsan elkészíthető ebédre váltottunk. Közös ebéd készítés indul. Én a kislányommal levest, míg a fiam tésztát főzött. Aprítás, kislány fazékba dobálás, a fontos, hogy legyen szerepe a munkában. A fiam ugyanezen technika alapján már egyedül főz levest (utána fűszerezési támogatással) tésztát, kakaót, süt rántottát, bundás kenyeret, stb. Közös ebéd, amikor valóban együtt volt a család. Ez a nap fénypontja! Ezért jó is jó most itthon. A srácok többször hangsúlyozták, hogy végre sokat együtt vagyunk. Ez egy nyugvópont lehet!
Még gyorsan nyelvtan és olvasás feladat, amikor én is homme office dolgoztam. Addig a kicsi iskolást játszott, és füzetbe írt titkos szöveget. Majd kerti játék, mint az intézményi létben. Délutáni alvás a kicsinek a nagy meséjét hallgatva. Délután még online feladatokat töltött ki a nagyobb. Miközben mosogattam, mostam, teregettem, hogy a napi ellátmányozás romjait eltakarítsam. Megcsúsztunk időben, sok szerep összecsúszásom volt, de megcsináltuk. Most ez is siker!
Hosszú, fárasztó nap volt!
A srácokkal már reggel megbeszéltük, hogy az első hét biztosan még így is kaotikus lesz, és igen, volt itt kacagás, sértődés, sírás, harag, viszont a nap végén is megbeszéltük, hogy mi hogyan történt, mi volt jó, min változtatnánk. Megnyugtattuk egymást, hogy ez most az átmeneti hét. Alakulunk.