Amint anya leszel (és itt nem a picuri megérkezését értem, hanem hogy kiderül pocaklakóval rendelkezel) hirtelen megjelennek a „szakértők”.MINDENKI jobban ért a gyerekhez, mint Te! Még meg sem született és elkezdik a jobbnál jobb tanácsokat adni neked:Ne vedd fel ha sír, mert elkényezteted! Ha sír egy ekkora gyerek, akkor baja van, vedd fel! Ne hagyd, hogy cuminak használja a cicit! A csecsemőnek a cici nem csak kaja, hanem megnyugvás is, hadd cicizzen! Adj neki vizet! Ne adj neki vizet, elég a tej! Itasd pohárból! Itasd cumiból! Adj Neki cuclit! Ne adj neki cuclit! Ha sír első legyen, hogy megeteted! 3 óránként etesd! Igény szerint etesd! Nem jó a hordozó, rakd babakocsiba! Csakis a hordozókendőt használd! Csináld ezt! Csináld azt! Hidd el, ha Rám hallgatsz, akkor jársz a legjobban! hee?
Mindenesetre egy biztos: Nálad MINDENKI jobban tudja, mi kell a gyerekednek!
Te meg az elején bólogatsz mindenre, hogy senkit se sérts meg. Később kifejted a véleményed. Majd, ha van eszed, az x- edik jóakaró után közlöd, hogy ne szóljanak bele! És úgy csinálod, ahogy érzed, ahogy a legjobb a gyerekednek.
Illetve ez lenne az ideális forgatókönyv, de itt lép életbe az Anya lélekölő terror. Persze lehet azt mondani, hogy Anyuka túlzásba esik, mert xy csak jót akar, de akkor miért van az, hogy oly kevés a megerősítés és az esetek 80%-ban azt sugározzák az ember lánya felé, hogy xaranya??? Miért kell magyarázni (magyarázkodni), hogy miért úgy csinálom, ahogy, és miért nem hallgatok a boltos nénire, a virágos kisasszonyra vagy tugyisten kire? A legszebb az egészben, hogy az igazi „megmondomemberek” vagy 20-30 éve babáztak egy merőben más világban, ahol ha másképp mertél bármit is csinálni, Te voltál a társadalom ellensége, vagy olyanok, akiket ebben a szellemben neveltek, és nem merték, nem is tudják elképzelni, hogy lehet másképp csinálni, vagy még nincs is gyerekük.
Manapság csak akkor vagy jó anya, ha az éppen „hatalmon” lévő divat irányzatot követed. Ha úgymond alternatív nevelési elveket vallasz, akkor úgy néznek rád, mintha gyilkolnád a gyereked. Az alternatív alatt nem valami hihetetlen mumusságot kell érteni. Már az is alternatívnak számít, ha igény szerint szoptatod a gyereked, és nem kezded el 3 hónaposan a hozzá táplálást. Én személy szerint a közép utat kedvelem. Hordozom a lányom, és ha épp az a kényelmesebb, akkor babakocsit használunk. Igény szerint szoptatom, de adok Neki baba vizet, és ha úgy látom, az az igénye, akkor elkezdem a hozzátáplálást, még ha nem is töltötte be a 6. hót. Akkor hagyom egyedül játszani, ha látom, hogy lefoglalja, amivel éppen szöszmötöl, és ha az kell, Neki, akkor játszom vele. Felveszem, ha azt látom valami baja van, és nem várom meg, hogy torkaszakadtából ordítson mert nem jó Neki valami. Mind e mellet hagyom, hogy megküzdje a kis harcait, például egy-egy játék eléréséért.
Persze az okosok megmondják, hogy rosszul csinálom, mert elkényeztetem. Állítólag, ha nem Én alakítom ki a napirendet, akkor káosz lesz az életünk. Hát jelentem van „napirend”, de azt a gyerek alakította ki. Én csak megadtam a keretet hozzá, ami az esti fürcsi és a reggeli közös viháncolás az ágyikóban. A napirend ahogy nő úgy változik.
Senki ne gondolja, hogy bárki megmondja majd Neki a tutit! Lehet katonai szigorral is „nevelni” egy csecsemőt, és felőlem mindenki úgy csinálja ahogy akarja! És bár lehet, hogy nem tartom jónak, ha valaki katonai szigorral neveli a gyerekét, nincs jogom beleszólni!
Barátnőm mondta: nem szabad senkire se hallgatni, csak a saját megérzésedre! Te tudod egyedül, mire van igazán szüksége a kisbabádnak! 🙂 Én ezt az elvet követem, és bár mindenkit meghallgatok, amíg a lányom mosolyogva ébred és láthatóan kiegyensúlyozott, boldog baba nem fogom másképp csinálni, mert „A SZAKÉRTŐ” szerint az úgy jó!
Békéssy Judit édesanya írása
Ismerős a mondás, hogy a pedagógus gyermekének nehéz a sorsa?
A minap szerveztem meg gyerkőcöm első születésnapi buliját. Nem kis kihívás volt, hisz sokféle szempontot kellett figyelembe venni. Mire tegnap este vége lett a jó hangulatú összejövetelnek, megérett egy összefoglaló!
A szoptatás születésétől kezdődően a csecsemő alapszükséglete. Eleinte az
Az átlagoshoz tartozni öröm, hisz akkor az ember a tömeggel haladhat. A tömeg azonosságot, összetartozást, erőt jelent. Az átlagos, olyan biztonságos.