Egy barátnőm egyszer azt mondta, mikor gyermeket vártam, hogy szülőnek lenni örök aggódást jelent. Nem értettem, hogy mire gondol, hisz a babavárás boldog pillanatait éltem át. Aztán, cseperedett a gyerkőc, és észrevettem, hogy folyton aggódtam valamiért, hol a betegség miatt, hol azért, nehogy valaki elrabolja.
Már óvodás korban készültünk az idegennel való kapcsolat veszélyeire. Rengeteget beszélgettünk, szerepjátékban el is játszottuk. Mégis azt éreztem, hogy ez nem elég, mert nem látta, nem tapasztalta meg. Tudjuk, hogy a saját tapasztalat által tanulunk. Mégis hogyan adjak tapasztalatot valódi veszély nélkül.
Erre nyújtanak jól használható példát Joe Salads pár perces angol nyelvű minifilmjei, amik különböző helyzeteket mutatnak be valós környezetben, valós szülőkkel és gyermekekkel.
Bemutatja, milyen könnyű elcsalni a gyerekeket a játszótérről, mekkora figyelmetlenség forrása lehet a szülő mobilozása a játszótéren.
Nagyobb gyermek esetében bemutatja, miylen könnyű egy bulin vagy vendéglőben kábítószert csempészni az italba észrevétlenül. Tovább böngészve találhatunk filmet, hogy lehet meggyőzni a tinilányokat egy autózásra, vagy a kisgyermekeket becsábítani a fagyis autóba vagy egy idegen lakásba.
Döbbenetes minden kisfilmje, mert pontosan megmutatja a sebezhetőségünket. A kérdés, hogy mire használjuk a filmet. Megdöbbenünk és szörnyülködünk, vagy felhasználjuk. Nincs túl korán vagy túl késő a gyermekek védelmére. Minden korosztálynak a saját nyelvén fontos az alapinformáció.
Anyabázis javaslata
1) Beszélgetés a gyermekkel a helyzetről – csak helyzet felvillantás közös ötleteléssel
2) Filmnézés közös elemzéssel – veszélyek és lehetőségek átbeszélése
3) Helyzetek közös lejátszása megbeszéléssel
4) Mások védelmének felelőssége- mit tehetünk mások megmentésére?
Lehetséges kérdések és fontos mondatok
Miért veszélyes szerinted a helyzet?
Mit tehetsz, hogy elkerüld a helyzetet?
Mit tehetsz, ha már benne vagy a helyzetben?
Mit tennél a helyemben?
Bízom benned!
Számíthatsz rám!

Gyakorló anyukaként hallottam már a napi ritmusról, megszakításokkal sikerül is tartanom valami hasonlót. A gyermeknevelési szakirodalmakkal, és a szakemberekkel egyetértek abban, hogy kiemelten fontos a lurkók számára a napirend. Nem csak strukturálja a gyermekek mindennapjait, hanem épp ezzel az előre bejóslással biztonságot is ad számukra. A biztonság érzete pedig mindenki számára igen fontos. Mi is szeretjük, ha előre látjuk az elkövetkezendő eseményeket, és felkészülhetünk rá. Nos ezzel a kicsinyeink is így vannak.
A National Geographic által kiadott A bölcsőtől a sírig című film végigköveti a 90 éves Adam életét a születése pillanatától.
A hozzátáplálás minden gyermek esetében eltérő időben, lendülettel, motiváltsággal történik. Legalább is ezekkel a szavakkal nyugtatnak a szakemberek. Mégis, amikor az ember saját gyermeke nem hajlandó a meghatározott korban elkezdeni hozzátáplálást, mondhatni ellenáll a kötelezettségnek, akkor már ezek a szavak kevéssé megnyugtatóak.
A hozzátáplálás kezdetekor egy gyümölcs vagy zöldség püréjét érdemes felkínálni az esetleges ételérzékenység érdekében. Az ételeket kis falatkákban adva a gyermek maga irányítja a haladást. A száj önálló nyitása segíthető szavakkal, példamutatással és a gyermek szájának kanállal való érintésével. Nálunk viccesen hárman is tátogtunk, míg a kiskanállal érintgettem a babánk száját, így pár alkalom után rátanult a folyamatra. A hozzátáplálást a saját étkezéseinkhez igazítottam lassanként a közösségi táplálkozás érdekében.